EKÁER Tanácsadó

EKÁER bejelentési kötelezettség értelmezése

2015.01.28. | frissítve: 2015.03.10. kedd

  • A bejelentési kötelezettség fennállását a közúti fuvarozással végrehajtott árumozgás jellege, és a fuvarozó jármú útdíjkötelezettsége határozza meg
  • Áfamentes belföldi ügylet nem bejelentéskötelezett
  • Nem kell EKÁER-számot igényelni a kompenzációs feláras termékek belföldi értékesítése esetén
  • EKAER számot a fuvarozási tevékenység megkezdéséig kell igényelni

Termékek beszerzése, értékesítése, EU-tagállamokból történő behozatala, illetve oda irányuló kivitele előtt érdemes tisztázni, az EKÁER szerint bejelentési kötelezettség terheli-e az ügylet résztvevőit. Az alábbiakban részletes leírásban tisztázzuk a fennálló szabályokat.

Bejelentési kötelezettség terheli

  1. az Európai Unió más tagállamából Magyarország területére irányuló termékbeszerzést vagy egyéb célú behozatalt,

  2. Magyarország területéről az Európai Unió más tagállamába irányuló termékértékesítést vagy egyéb célú kivitelt, valamint

  3. belföldi forgalomban nem közvetlen végfelhasználó részére történő első általános forgalmi adóköteles termékértékesítést

folytató adózókat, amennyiben a fenti tevékenységet az Útdíjtörvény (2013. évi LXVII. tv.) szerinti útdíjköteles gépjárművel (azaz 3,5 tonnánál nagyobb össztömegű gépjárművel) közúti fuvarozás keretében végzik.

Ugyancsak bejelentésre kötelezett a fenti tevékenységek, ha nem útdíjköteles gépjárművel kockázatos terméket fuvaroznak és a termékek együttes bruttó tömege az 500 kg-ot, vagy együttes áfa nélküli értékük az 1 millió forintot meghaladja.

„Egyéb cél” alatt a bérmunka céljából történő fuvarozást is érteni kell. A saját tulajdonban lévő termék belföldről másik tagállamba, illetve másik tagállamból belföldre történő mozgatása is bejelentési kötelezettséggel jár.

Első adóköteles termékértékesítés

A belföldi forgalomban nem közvetlen végfelhasználó részére történő első adóköteles termékértékesítés alatt az olyan termékek értékesítése értendő, amelyeket az adózó először értékesítette belföldi rendeltetési helyre, függetlenül attól, hogy a termék az Európai Unió más tagállamából, harmadik országból, vagy belföldi saját előállításból származik. A bejelentési kötelezettség értelmezése szempontjából fontos, hogy az áfa-törvény szerinti termékértékesítés közúti fuvarozással is együttjárjon. Első adóköteles értékesítésnek tekintendő a bérmunkával létrehozott termék belföldre, nem végfelhasználó felé történő értékesítése, azaz a bérmunka elvégzése utáni fuvarozással járó tevékenység.

Ha a terméket egymást követően többször értékesítik úgy, hogy ezek közül csak egy termékértékesítéshez kapcsolódóan fuvarozzák el, akkor a fuvarozással járó termékértékesítés a bejelentés-köteles tevékenység.

Ha a terméket a termelő elismert termelői csoporton, termelői szervezeten keresztül értékesíti, vagy a terméket Integrátor szervezet részére értékesíti, a szabályokat a termelői csoport vagy termelői szervezet, illetve az Integrátor szervezet által történő termékértékesítésre kell alkalmazni.

EKÁER-mentesség, magánszükséglet

Amennyiben az ügylet valamilyen okból nem általános forgalmi adóköteles (pl. az eladó nem áfa-alany, vagy áfa-mentes adományozás történik), a fuvarozás nem bejelentésköteles. Nem kell EKÁER-számot kérni a mezőgazdasági termelők olyan értékesítéséhez kapcsolódó fuvarozás esetén, amellyel összefüggésben a termelőt kompenzációs felár illeti meg, illetve nem kell EKÁER-számot kérni az alanyi adómentes adózó fuvarozással járó belföldi értékesítése esetén sem. Ebből következik azonban, hogy amennyiben az alanyi adómentes, vagy kompenzációs felárra jogosult mezőgazdasági termelő adózó által értékesített terméket egy nem alanyi adómentes adózó továbbértékesíti, és ez az értékesítés fuvarozással jár, akkor ez utóbbi értékesítés EKÁER-bejelentés szempontjából első adóköteles értékesítésnek minősülhet.

Végfelhasználó az a természetes személy, aki a terméket személyes szükséglet kielégítését meg nem haladó mennyiségben, magánszükséglete kielégítésére való felhasználás céljából vásárolja. Ebből következik, hogy a magánszemélyt nem terheli bejelentési kötelezettség, ha saját magánszükséglete kielégítése érdekében vásárol.

Egyéni vállalkozóként is tevékenykedő magánszemély vásárlása abban az esetben bejelentésköteles, ha a beszerzett terméket egyéni vállalkozása keretében hasznosítja, használja fel, értékesíti.

EKÁER többféle fuvartípus esetén

A bejelentési kötelezettség a közúti fuvarozás keretében történő szállításra terjed ki. Amennyiben ugyanaz a szállítás a feladótól a címzettig „többféle” járművel, azaz például vasúton és közúton is történik, ebben az esetben a bejelentési kötelezettség csak a szállítás közúti szakaszára vonatkozik.

A fuvarozás megkezdésén a járműre történő felrakodást kell érteni. A bejelentési kötelezettséget is eddig az időpontig kell teljesíteni.

A bejelentésre kötelezett

  1. Az EKÁER-számot az Európai Unió más tagállamából Magyarország területére irányuló:

    termékbeszerzés esetén a címzett (a termékbeszerzést megvalósító áfa-alany) igényli

    egyéb célú behozatal esetén a terméket a kirakodási helyen átvevő személy, szervezet igényli az EKÁER-számot.
  2. Magyarország területéről az Európai Unió más tagállamába irányuló:

    termékértékesítés esetén az EKÁER-számot a feladó (a termékértékesítést megvalósító áfa-alany) igényli.

    egyéb célú kivitel esetén feladónak minősül az az áfa-alany, akinek érdekében a termék egyéb célú kivitele megvalósul

  3. Belföldi forgalomban
    nem végfelhasználó részére történő első adóköteles termékértékesítés esetén a feladó (a terméket értékesítő áfa-alany) igényli az EKÁER-számot.

Termelői csoport, termelői szervezet, Integrátor szervezeten keresztül történő értékesítés esetén azt a címzettet terheli bejelentési kötelezettség, amelyik a terméket elfuvarozza vagy elfuvaroztatja.

2015. április 1-től: a nem kockázatos termékek esetén az a címzett a bejelentésre kötelezett, amelyik a terméket elfuvarozza vagy elfuvaroztatja. (Megjegyzés: amennyiben a szállítmányban kockázatos és nem kockázatos termék egyaránt szerepel, a feladó és a címzett is kötelezett lehet sorrendben a kockázatos, illetve a nem kockázatos termékek tekintetében. A tömeg- és értékhatárokat mindkét kötelezett esetén külön-külön kell vizsgálni a mentesség szempontjából.)