EKÁER Tanácsadó

1. TÉSZ-nek történő bizományosi értékesítés során a termelő beszállítja a saját áruját és átadja a szervezetnek, aki áruvá készíti és értékesíti azt. Felmerül-e az EKÁER bejelentési kötelezettség, és ha igen, akkor mikor?

A termékek közúti fuvarozásával kapcsolatos bejelentési kötelezettség véleményünk szerint továbbra is nehezen értelmezhető a termelői szervezetek (TÉSZ-ek)  vonatkozásában. E szervezetek esetében, többször bizományos értékesítés valósul meg, azaz a termelő beszállítja a saját áruját és átadja a szervezetnek, aki áruvá készíti és értékesíti azt. Így a TÉSZ-ek felé történő beszállításkor még nincs az árunak értékesítési ára. Kérdés, hogy felmerül-e az EKÁER bejelentési kötelezettség, és ha igen, akkor mikor?

Amennyiben a TÉSZ felé olyan termelő végzi a beszállítást, aki kompenzációs felárra jogosult, ez a beszállítás nem minősül az első adóköteles termékértékesítésnek, így nem EKÁER-bejelentés kötelezett.

Az EKÁER szabályait módosító 5/2015. (II.27.) NGM rendelet 3.§ (4) bekezdés értelmében, ha a terméket a termelő külön jogszabály szerint elismert termelői csoporton, termelői szervezeten keresztül értékesíti, vagy a terméket (a kormányhivatal földművelésügyi igazgatósága nyilvántartásában szereplő) Integrátor szervezet részére értékesíti, a belföldön nem közvetlen végfelhasználó részére történő első áfa-köteles termékértékesítés szabályait a termelői csoport, termelői szervezet, vagy az Integrátor szervezet által történő termékértékesítésre kell alkalmazni.

Forrás: NAK EKÁER Tanácsadó szakértője

2. Milyen bejelentési kötelezettség merül fel az élőállatokkal és állati termékekkel foglalkozó termelői csoportok (TCS) esetén, amikor a termelő közvetlenül végzi a beszállítást a feldolgozó felé?

Az élőállatokkal és állati termékekkel foglalkozó termelői csoportok (TCS) esetén az első értékesítés a termelő és a termelői csoport között valósul meg, de nem jár szállítással. A terméket a TCS tovább értékesíti a vágóhíd vagy a feldolgozó részére, az pedig már második értékesítésnek számít, de az áru fuvarozását maga a termelő tag, vagy a feldolgozó végzi a vágóhídra, vagy a feldolgozó részére. Ebben az esetben egyelőre szintén nem tisztázott az EKÁER-szám igénylési kötelezettség fennállása és menete.

Az EKÁER szabályait módosító 5/2015. (II.27.) NGM rendelet 3.§ (4) bekezdés értelmében, ha a terméket a termelő külön jogszabály szerint elismert termelői csoporton, termelői szervezeten keresztül értékesíti, vagy a terméket (a kormányhivatal földművelésügyi igazgatósága nyilvántartásában szereplő) Integrátor szervezet részére értékesíti, a belföldön nem közvetlen végfelhasználó részére történő első áfa-köteles termékértékesítés szabályait a termelői csoport, termelői szervezet, vagy az Integrátor szervezet által történő termékértékesítésre kell alkalmazni.

Forrás: NAK EKÁER Tanácsadó szakértője

3. Közvetítő kereskedelmi ügyletekben a közvetítő kereskedő szervezi a fuvart, de üzleti titokként kezeli a vevő azonosító adatait, hogyan bonyolítható le jogszerűen az EKÁER-bejelentés?

Közvetítő kereskedelmi ügyletekben a közvetítő kereskedő szervezi a fuvart, de üzleti titokként kezeli a vevő azonosító adatait, így a szállítás során a feladó nem rendelkezik az EKÁER-szám igényléséhez szükséges minden információval. Hogyan bonyolítható le jogszerűen az EKÁER-tranzakció belföld-belföld és belföld-EU viszonylatban?

Az EKÁER-bejelentés szempontjából „feladó: a belföldi feladási cmíről belföldi átvételi címre történő közúti fuvarozáásal járó termék értékesítését megvalósító áfa-alany, illetve feladó: a terméknek belföldről az EU más tagállamába irányuló értékesítését megvalósító áfa-alany vagy az általános forgalmi adó mentesség érvényesítése érdekében a belföldön nyilvántartásba nem vett adózó helyett eljáró közvetett vámjogi képviselő, adóraktár üzemeltetője”. (5/2015. NGM r. 2. § 6. pont c), illetve a) alpont.)

Háromszög ügylet esetén két értékesítésről van szó és csak az egyik  jár fuvarozással. A kérdésben említett esetben mind belföld-belföld, mind belföld-EU viszonylatban igaz, hogy az első ügyletnél (eladó-kereskedő között) nincs fuvarozás, csak a másodiknál, a kereskedő-vevő közötti ügylet jár fuvarozással.  Ha a terméket egymás követően többször értékesítik úgy, hogy csak egy alkalommal fuvarozzák el közúton, akkor a belföldi viszonylatban az EKÁER bejelentés szabályait arra a termékértékesítésre kell alkalmazni, amelynek során a terméket elfuvarozzák. Amikor a terméket az a közbenső áfa-alany fuvarozza vagy fuvaroztatja el, aki ezen láncolatban egyúttal feladó és címzett is, úgy kell tekinteni, mint aki a fuvarozást, fuvaroztatást feladóként végzi.

Ezért a második ügyletben EKÁER-bejelentés szempontjából feladónak a közvetítő kereskedő minősül (a belföld-EU viszonylatban az ő számlája már áfa-mentes is lesz), ezért a bejelentést neki kell megtennie. Felrakodási címként az eredeti eladó címe/telephelye lesz megadva, a fuvarozás adatai (forgalmi rendszám, gépjárműtípus) is számára ismertek, így nem kell megadnia az eladó számára a vevő adatait. Ügyelnie kell azonban arra, hogy a felrakodás előtt megtegye a bejelentést - amiben segítségére lehet, hogy az EKÁER-szám 15 napig érvényes -, a felrakodás megkezdésének idejét rögzítse, valamint hogy az esetleges változásokat a partnerekkel kövesse (pl. átrakodás után forgalmi rendszám adatmódosítás) és a bejelentést szükség esetén módosítsa.
Az EKÁER-bejelentésben szereplő feladó/címzett NEM kell hogy feltétlenül megegyezzen más okmányokban (pl. CMR) szereplő feladó/címzettel.

Forrás: NAK EKÁER Tanácsadó szakértője

4. Miként kell kezelni az olyan háromszereplős ügyleteket, ahol a magyar közvetítő értékesít EU-Magyarország relációban, és a szállítás a közvetítő megbízásából az eredeti értékesítőtől a végső beszerzőhöz valósul meg?

Miként kell kezelni az olyan háromszereplős értékesítéseket, ahol egy magyar közvetítő értékesít Magyarországról más tagállamba vagy más tagállamból Magyarországra, és a szállítás a közvetítő megbízásából az eredeti eladó és a végső címzett között közvetlenül valósul meg? Ezekben az esetekben belföldi értékesítésre és tagállamba történő értékesítésre vagy onnan történő beszerzésre is sor kerül. Ilyen esetben két bejelentést kell tenni?

Mivel a vázolt esetben egyetlen szállítás történik, és az útdíjköteles gépjárművel végzett, az Európai Unió más tagállamából Magyarországra, illetve Magyarországról az Európai Unió más tagállamába történő közúti fuvarozással járó tevékenység esetén szükséges az EKAER rendszerben az adatokat rögzíteni, így bejelentési kötelezettséget is csak egyszer kell teljesíteni.

Forrás: ekaer.nav.gov.hu

5. TÉSZ keretein belül történő folyamatos termék szállítás esetén EKÁER kötelezettség kérdése

Termelői Értékesítő Szövetkezetként (TÉSZ) zöldborsót, paradicsomot és csemegekukoricát vásárolunk fel tagjainktól bizományosi értékesítésre. A szezon alatt a betakarítás és a szállítás napi 24 órában folyamatosan történik, a betakarított árut a termőterületről közvetlenül szállíttatjuk a feldolgozóhoz. Ezzel kapcsolatosan az a kérdés, hogy ilyen esetekre nem lehetne-e felmentést kérni az EKÁER kötelezettség alól?

Ezekre az esetekre a módosító rendelet olyan módon nyújt könnyítést, hogy a 20 km-en belüli szállításokra évente felmentést lehet igényelni. Az adózó az állami adó- és vámhatóságtól gyártásszervezésének sajátosságára tekintettel kérheti meghatározott belföldi felrakodási cím és belföldi kirakodási (átvételi) cím közötti, legfeljebb 20 kilométeres, teljes egészében belföldi közúti szakaszon történő közúti fuvarozással járó tevékenység mentesítését (a továbbiakban: útszakasz-mentesítés), amennyiben az adott közúti szakaszon a saját részére beszerzett vagy az általa feladott termékek fuvarozásának gyakorisága okán a napi bejelentési kötelezettség
aránytalan terhet jelent az adózó számára. A kérelemhez csatolni kell a mentesítés indokát alátámasztó dokumentumokat (különös tekintettel a fuvarlevélre, számlára). 

Forrás: NAK EKÁER Tanácsadó szakértője