EKÁER Tanácsadó

1. Ellenőrzés során vizsgálható-e a nem bejelentésköteles szállítmányrész is?

Ha egy tehergépjárműn van 12 paletta áru, de ebből csak 3 paletta az EKÁER-köteles, akkor az út menti ellenőrzés során csak az EKÁER-köteles terméket vizsgálhatják, avagy a másik 8 palettát is?

A szállítóeszközön levő összes áru vizsgálata lehetséges a fuvarozás során, mivel az ellenőrzés éppen annak megállapítására szolgál, hogy van-e a bejelentési kötelezettség, és ha van, annak eleget tett-e az arra kötelezett. Amennyiben az általános forgalmi adó alanyának tulajdonában levő termék a kereskedelmi mennyiséget meghaladja, az áru eredetét hitelt érdemlően igazoló dokumentum (különösen fuvarlevél vagy számla) szükséges, ennek hiányában igazolatlan eredetű árunak minősül. (Art. 88. § (6)

Forrás: NAK EKÁER Tanácsadó szakértője

2. Mi történik, ha a vevő a feladó által bejelentett fuvarozási címtől eltérő címre fuvaroztatja a terméket?

Az értékesített, és az eladó telephelyét elhagyó áru további rendeltetésével kapcsolatban az eladónak semmilyen ráhatása nincs, de az áru közúti ellenőrzése során észlelt valótlan adat közlése miatt (pl. mégsem oda szállították, ahová a bejelentés történt) mégis őt büntethetik, ami erősen megkérdőjelezhető.

Ellenőrzés során a feladónak, a címzettnek, az átvevőnek, és a fuvarozónak is nyilatkozattételi kötelezettsége van az Art. 88. § (6a) bekezdés alapján. A feladó az általa a címzettől (vevőtől) ismert címet tudja nyilatkozni. Amennyiben a címzett, esetleg a fuvarozó ettől eltérő nyilatkozatot tesz, az adóhatóság az eset összes körülményeinek mérlegelésével hozza meg határozatát. A felek közötti szerződés módosításával - melyben az adatközlés rendjét szabályozzák -, valamint a polgári törvénykönyv károkozásra és kártérítésre vonatkozó szabályainak alkalmazásával valamelyest védekezni lehet a leírt eseménysor ellen.

Forrás: NAK EKÁER Tanácsadó szakértője

3. Mulasztási bírság kérdéskörében, a hibás adatok közlése a feladó felelőssége és kockázata?

Az értékesített és az eladó telephelyét, vagy akár a nagybani piacot elhagyó áru további rendeltetésével kapcsolatban az eladónak semmilyen ráhatása nincs, de az áru közúti ellenőrzése során észlelt valótlan adat közlése miatt (pl. mégsem oda szállították, ahová a bejelentés történt) mégis őt büntethetik.

Az új rendelet egyértelművé teszi (04.01. hatállyal), hogy ha a fuvart a vevő végzi vagy rendeli /szervezi meg, akkor címzettként ő az EKÁER bejelentésre kötelezett.

4. Résszállítmány vagy vegyes fuvar esetében hogyan lehet felkészülni az ellenőrzésre?

Több termelőtől (kötelezett és nem kötelezett) ömlesztve szállított termék, vagy kockázatos és nem kockázatos és akár jövedéki termék együttes fuvarozása esetén nem tisztázott a szállítmány ellenőrzése.

A fuvarozási dokumentumok (szállítólevelek, számlák) összesítésével lehet az ellenőrzést lebonyolítani. Kérjük ügyeljenek különösen az összetett esetekben a dokumentáció megfelelőségére.

Forrás: NAK EKÁER Tanácsadó szakértője

5. Mi történik, ha a bejelentettnél több vagy kevesebb áru kerül ténylegesen fuvarozásra?

Amennyiben az áru mennyisége a bejelentettől eltér, legfeljebb 10%-os különbözetig nincs jogkövetkezmény az NGM rendelet alapján. Ha ettől felfelé több az áru, az igazolatlan eredetű árunak minősül és a többletet emiatt 40%-ig terjedő mulasztási bírság terheli.

Figyelni kell arra is, ha kevesebb áru kerül ténylegesen felrakodásra, mint amennyit bejelentettek, mivel a NAV a bejelentett, de ténylegesen nem fuvarozott árumennyiség  értékének 40%-ig terjedő bírságot szabhat ki.

A kiszabott bírság fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható, a fuvarozást teljesítő gépjármű a kötelezettség teljesítéséig visszatartható (kivéve a romlandó terméket és élő állatot szállító gépjármű).

(A válasz figyelembe vette a 2016.08.01-jén hatályba lépett változásokat.)

Forrás: NAK EKÁER Tanácsadó szakértője