EKÁER Tanácsadó

1. Mennyi lehet a súlyeltérés a szállításnál, ha a felrakodás helyén nincs lehetőség mérésre, vagy a mérés pontatlan?

Mennyi lehet a súlyeltérés pl. tej, vagy savó szállításnál, ha a felrakodás helyén nincs lehetőség pontos mérésre, és mondjuk a savó külföldről érkezik?

A bejelentés (EKÁER-szám) lezárásáig (ami az EU másik tagállamából történő behozatal esetén a címzett, az átvevő által történik a terméket szállító gépjármű kirakodási, átvételi címre érkezésekor, vagy legkésőbb az azt követő munkanapon) lehetőség van a mennyiségi adat módosítására. Az EKÁER rendelet meghatározza, hogy a bruttó tömeg és a nettó ár esetében legfeljebb 10% eltérés még nem kérdőjelezi meg a bejelentett adatok valódiságát. A bejelentésben történő módosításokat az 5/2015. NGM rendeletben foglaltak szerint dokumentálni és indokolni szükséges. Ebben az esetben például a mérlegelés eredményét tartalmazó beraktározási bizonylat, átvételi jegy, stb. lehet megfelelő dokumentum.

Forrás: NAK EKÁER Tanácsadó szakértője

2. Hogyan kell a bruttó tömeget hozzárendelni a termékegység tételeihez, ha egy palettára, rekeszbe, dobozba többféle termék került?

A megrendelő részére összekészített áru csomagolása rekeszekben történik. Egy-egy rekesz többféle, akár eltérő vámtarifaszámú terméketis tartalmazhat. A rekeszeket, illetve egyéb árukat raklapokra teszik, azonban egy-egy raklapra több partner áruja is kerülhet. A bruttó tömegbe beszámító göngyölegek így több termékhez, illetve több termékegységhez tartozhatnak. Hogyan kell ilyen esetben a bruttó tömeget hozzárendelni a termékegységhez, illetve annak egyes tételeihez Megfelelő-e, ha nettó tömeghoz arányosítva adják meg? Megfelelő-e, ha a göngyölegeket, azok tömegét és értékét külön soron rögzítik az EKÁER-bejelentésben? A göngyölegek visszaszállításakor szükséges-e önálló EKÁER-számot kérni?

 

Az Európai Bizottság a vám- és a statisztikai nómenklatúráról, valamint a Közös Vámtarifáról szóló 2658/87/EGK tanácsi rendelet I. mellékletének módosításáról szóló 861/2010/EU Rendeletének mellékletében található az ún. Kombinált Nómenklatúra első rész 1. szakasz 5. pont b) pontja, mely alapján “azokat a csomagolóanyagokat és csomagolótartályokat, amelyekben az árut behozták, az áruval együtt kell osztályozni, ha azok rendszerint a szóban forgó áruknak a csomagolására szolgálnak”. Ez a rendelkezés a nyilvánvalóan ismételt használatra alkalmas csomagolóanyagokra és csomagolótartályokra nézve nem kötelező. A feladó a bejelentés során választhat: a termék bruttó tömegét a göngyöleggel együtt tünteti fel, vagy a göngyölegeket önálló tételként szerepelteti. Amikor egy göngyöleghez kapcsoltan (pl. egy raklapon) többféle termék található, a göngyöleg tömege elosztható a termékek tömege/értéke/darabszáma vagy más alkalmas mutató szerint, vagy hozzászámítható a göngyöleg(b)en található valamely áruhoz.

A göngyölegek visszaszállításakor belföldi relációban nem történik adóköteles termékértékesítés, így nem merül fel EKÁER-kötelezettség.

EU-belföld relációban - mivel a göngyöleg nem minősül kockázatos terméknek - az 5/2015. NGM rendelet 4. § (2) bekezdés g) pontja szerinti mentességi határok alkalmazhatók: mentes a bejelentési kötelezettség alól, ha az adózó által feladott vagy részére ugyanazon útdíjköteles gépjárművel egy fuvarozás keretében szállítandó nem kockázatos termékek tömege a 2500 kg-ot vagy vagy nettó értéke a 2 millió forintot nem haladja meg. Nem útdíjköteles járművel történő szállítás esetén egyáltalán nem merül fel a göngyöleg-fuvarozás EKÁER-kötelezettsége.

Forrás: NAK EKÁER Tanácsadó szakértője

3. Hogyan kell kezelni bejelentés szempontjából, ha a fuvarozás során a termékeket több szakaszban, átcsomagolással szállítjuk?

Ha az összerakott árut raklapon A-ból B-be útdíjköteles gépjárművel szállítjuk, de B-ből C-be átrakjuk nem útdíjköteles gépjárműre, és raklap nélkül szállítjuk tovább, kell-e a raklap súlyából adódó eltérés miatt módosítani?a az összerakott árut raklapon A-ból B-be útdíjköteles gépjárművel szállítjuk, de B-ből C-be átrakjuk nem útdíjköteles gépjárműre, itt már raklap nélkül szállítjuk tovább, kell-e a raklap súlyából adódó eltérés miatt módosítani?

Bruttó tömeg: a termék és a csomagolás együttes súlya.

A kérdésben említett eset KÉT fuvarozás, mivel közben lerakás és átcsomagolás történik. Az 51/2015. NGM rendelet 15. § (1) bekezdés értelmében a termékegység az, amit egy megrendelő (ha saját termék mozgatása történik, akkor a termék tulajdonosa, bérmunka esetén az átvevő) számára, egy gépjárművel szállítanak, belföldre irányuló szállítás esetén egy adott átvételi helyre, a gépjármű ezen útvonalon történő egyszeri mozgása során. Ha azonban a szállított termék megváltozik, (kicsomagolás történik), akkormindkét fuvarozásnál önállóan szükséges a bejelentési kötelezettség elbírálása.

Forrás: NAK EKÁER Tanácsadó szakértője

4. A szállítmányok tömegébe a CC kocsik és raklapok tömege is beszámítandó-e, mikor ezek az eszközök nem képezik részét a kereskedelmi ügyletnek, viszont jelentős tömeget képviselnek.

A dísznövény-szállítmányok jelentős része, de néhány zöldségféle is darabos áru és élő növény, aminek a pontos tömeg meghatározása problémát jelent. Ehhez kapcsolódóan kérdésként merül fel, hogy a szállítmányok tömegébe a CC kocsik és raklapok tömege is beszámítandó-e, mikor ezek az eszközök nem képezik részét a kereskedelmi ügyletnek, viszont jelentős tömeget képviselnek.

A feladó a bejelentés során választhat: a termék bruttó tömegét a göngyöleggel együtt tünteti fel, vagy a göngyölegeket önálló tételként szerepelteti. Amikor egy göngyöleghez kapcsoltan (pl. egy raklapon) többféle termék található, a göngyöleg tömege elosztható a termékek tömege/értéke/darabszáma vagy más alkalmas mutató szerint, vagy hozzászámítható a göngyöleg(b)en található valamely áruhoz.

A göngyölegek visszaszállításakor belföldi relációban nem történik adóköteles termékértékesítés, így nem merül fel EKAER-kötelezettség.

EU-belföld relációban - mivel a göngyöleg nem minősül kockázatos terméknek - az 5/2015. NGM rendelet 4. § (2) bek. g) pontja alkalmazható: mentes a bejelentési kötelezettség alól, ha az adózó által feladott, vagy részére ugyanazon útdíjköteles gépjárművel egy fuvarozás keretében szállítandó nem kockázatos termékek tömege a 2500 kg-ot vagy vagy nettó értéke a 2 millió forintot nem haladja meg. Nem útdíjköteles járművel történő szállítás esetén egyáltalán nem merül fel a göngyöleg fuvarozás EKÁER-kötelezettsége.

Forrás: NAK EKÁER Tanácsadó szakértője

5. A göngyölegek visszaszállításakor szükséges-e önálló EKÁER-számot kérni?

A göngyölegek visszaszállításakor belföldi relációban nem történik adóköteles termékértékesítés, így nem merül fel EKÁER-kötelezettség.

EU-belföld relációban - mivel a göngyöleg nem minősül kockázatos terméknek - az 5/2015. (II.27.) NGM rendelet 4. § (2) bek. g) pontja szerinti mentességi határok alkalmazhatók: mentes a bejelentési kötelezettség alól, ha az adózó által feladott vagy részére ugyanazon útdíjköteles gépjárművel egy fuvarozás keretében szállítandó nem kockázatos termékek tömege a 2500 kg-ot vagy vagy nettó értéke a 2 millió forintot nem haladja meg. Nem útdíjköteles járművel történő szállítás esetén egyáltalán nem merül fel a göngyöleg-fuvarozás EKÁER-kötelezettsége.

Az új göngyöleg miatt "EU termékbeszerzés" vagy - szerződéstől függően - "egyéb célú fuvarozás " miatt szükséges az EKÁER-bejelentés, feltéve, hogy a bruttó tömeg/nettó érték alapján nincs mentesítve a szállítmány.

Forrás: NAK EKÁER Tanácsadó szakértője

6. Ha nem képezi az ügylet részét a konténer akkor azt is be kell jelenteni?

Tegyük fel, hogy kockázatos terméket, almát vásárolunk külföldről. Az ügylet tárgyát nem képezi a tartályláda amiben jön. Megkérjük az ekáer számot, feltüntetve szépen az almát és a tartályláda súlyát, mint egyéb. Viszont ha nem képezi az ügylet részét a konténer akkor azt is be kell jelenteni?
Megérkezik az alma, kiszedjük a konténerekből, és a kamion amin jött már megy is el. Ebben az esetben a visszfuvarra is kell ekáer számot igényelni? Mert ugye a kamion innen akárhova mehet.

A göngyöleg tömegét a termék tömegénél kell számításba venni, nem külön soron.
A visszaszállítás mentes lehet a bejelentési kötelezettség alól, ha tömege a 2500 kg-t, nettó értéke a 2 millió forintot nem haladja meg.

Forrás: NAK EKÁER Tanácsadó szakértője

7. Szántóföldről-malomba szállított búza tehergépjárművel kb. 25 tonna, a nettó értéke pedig nem éri el az 5M Ft-ot. Ilyen esetben a súlyt kell nézni vagy a nettó értéket?

A tömeg illetve érték tekintetében, ha az egyiket meghaladja a szállítmány, az EKÁER kötelezettsége fennáll.

Forrás: NAK EKÁER Tanácsadó szakértője

8. Felvásárlási jeggyel vásárolt málnával kapcsolatos kérdések

Felvásárolnék termelőktől felvásárlási jeggyel málnát, ami után a kompenzációt kifizetem nekik és visszaigénylem ÁFA alanyként. A vásárolt mennyiség meghaladja összességében az 500 kg-ot, az érték az 1 Milliót nem haladja meg. Értékesítem hűtőháznak, elszállítom a saját gépkocsimmal ami nem útdíjköteles. Kell-e EKÁER számot kérnem?

Ha az autón még van hely és én elviszem másik áfa alany őstermelőét összeadódik-e. Nem kérek a szállításért semmit csak neki nem kell elmennie külön, mert ő külön számlázza a sajátját a hűtőháznak. Az összérték már lehet, hogy meghaladja az 1 milliót. Változtat-e ez bármin?

 

Az ügylet minősítése: Az április 1-től hatályos rendeletmódosítással egyértelművé lett, hogy amikor több egymást követő (áfa-törvény szerinti) termékértékesítés valósul meg, az EKÁER-kötelezettség csak abban az ügyletben keletkezik, amely fuvarozással jár együtt. A termelő és a felvásárló közötti ügyletben nincs fuvarozás, mert az a felvásárló és a feldolgozó közötti ügyletben történik, de a termelő és a feldolgozó közötti úton. A belföldi ügyletben a bejelentést a felvásárló (tehát a kérdés feltevője) teszi meg az EKÁER elektronikus felületén, legkésőbb a termék gépjárműre történő felrakodásának megkezdéséig, valamint ő jelenti be a gépjármű kirakodási (átvételi) helyre érkezésének időpontját is.

A fuvarozási eszköz és az értékhatárok minősítése: bejelentésre kötelezett a fuvarozás, ha nem útdíjköteles gépjárművel kockázatos terméket (pl. élelmiszert) fuvaroznak és a termékek együttes bruttó tömege az 500 kg-ot, vagy együttes áfa nélküli értékük az 1 millió forintot meghaladja. Bármelyik értékhatár átlépésekor beáll a bejelentési kötelezettség, tehát a vázolt esetben az 500 kg feletti terményszállítás esetén nincs mentesség.

A szállítmányozási tevékenység minősítése: a vázolt esetben, ha a kérdező a szabad kapacitásával olyan árut fuvaroz, amelynek sem nem vevője, sem nem eladója, akkor mint fuvarozónak nem keletkezik bejelentési kötelezettsége. Ha az őstermelőtől a feldolgozó kompenzációs feláras értékesítés keretében vásárol, akkor nincs szükség EKÁER-bejelentésre. A fuvarozó - esetleges közúti ellenőrzéshez - kérje a termelő igazolását a feladáskor. Ilyen igazolás lehet pl. a felvásárlási jegy vagy a szerződés másolata, vagy a termelő által kiállított fuvarlevél, melyen a termelő nyilatkozik a kompenzációs feláras értékesítés tényéről. (Ha az őstermelő nem kompenzációs felárral értékesít, akkor a mennyiségi és értékhatárok túllépése esetén neki van bejelentési kötelezettsége az adott fuvar tekintetében.)

 

Forrás: NAK EKÁER Tanácsadó szakértője

9. Több fordulóval szállított gabonaszalma EKÁER kötelessége

Cégünk cca. 3000 bála gabonaszalmát vásárolna egy másik mezőgazdasági kft-től.

Az eladó földjéről 3 db útdíjköteles kamionnal, saját szervezésben (címzetti bejelentés) végeznénk a körbálák behordását. Útvonalmentesség esetünkben nem alkalmazható.

Egy kamion egy fordulóval kb. 30 bálát tud telephelyünkre szállítani, fordulónként kb. 3600-6000 kg bruttó rakománytömeggel és 36 000-60 000 Ft-nyi áruértékkel. Jelen esetben minden egyes (összesen kb. 100) fordulóra külön EKAER bejelentési kötelezettség vonatkozik!? L

étezik-e valamilyen mentesülési, vagy egyszerűsítési lehetőség, amivel ez a jelentős és meglehetősen életszerűtlen adminisztrációs kötelezettség mérsékelhető?

Az 5/2014. NGM rendelet 4. § (2) g) pontja mentesíti az EKÁER-kötelezettség alól a fuvarozási tevékenységet, amennyiben ugyanazon feladótól ugyanazon címzett részére ugyanazon útdíjköteles gépjárművel egy fuvarozás keretében szállítandó nem kockázatos termékekről van szó és ha azok együttes bruttó tömege a 2500 kg-ot és azok együttes adó nélküli értéke az 5 millió forintot nem haladja meg.

Bár esetükben a gabonaszalma véleményem szerint nem tartozik az 51/2014. Korm. rendeletben meghatározott kockázatos termékek körébe, azonban az Önök számítása szerint egy-egy rakomány tömege meghaladja a megadott tömeghatárt. A NAV álláspontja szerint az EKÁER-kötelezettség beáll, ha a fuvarozott termékeknek akár a tömege, akár a pénzbeni értéke meghaladja a rendeletben megadott korlátokat. Így sajnos esetükben ez a mentesség (és más mentesség) nem alkalmazható.

Kockázati biztosítékot azonban nem kell nyújtani nem kockázatos termék fuvarozása esetén.

Forrás: NAK EKÁER Tanácsadó szakértője

10. 2016.08.01-től a bruttó súly összege mi alapján kerül meghatározásra?

  • termék +konténer/göngyöleg + autó súly?
  • a szerelvény súlyát a bruttó súlyba bele kell kalkulálni?

A NAV a gyakorlatban a gépjármű mérlegelésével is megállapíthatja az összsúlyt, így minden beleszámít, ami a gépjárművel együtt a mérlegre kerül, tehát a termék, csomagolóeszköz, stb.