EKÁER Tanácsadó

1. Mivel, vagy hogyan kell igazolni, hogy a fuvarozott termék saját áru?

Az Adózás rendjéről szóló törvény (Art.) 88. § (6a) bekezdése szerint az adóhatóság nyilatkozattételre szólíthatja fel a feladót, a címzettet, az átvevőt, és a fuvarozást végzőt. Nincs azonban akadálya annak, hogy már a fuvarozás megkezdésekor rendelkezésre álljon a fuvarozott termék saját áru mivoltátigazoló írásbeli nyilatkozat. Ezt tartalmazhatja a szállítólevél is, amihez csatolhatóak egyéb rendelkezésre álló dokumentumok (pl. készletkivételi jegy, raktári bizonylatok, tárolási ív, stb).

Forrás: NAK EKÁER Tanácsadó szakértője

2. Hogyan kell igazolni, hogy saját termék mozgatása történik tárolási helyre?

Belföldi forgalomban saját áru mozgatása, saját telephelyek közötti árumozgatás nem EKÁER-köteles, de akivel bértárolási szerződésünk van (és a mi termékünket tárolja a raktárában) az is saját telephelynek minősül-e? Ha igen, igazolni kell-e? Ha igen, akkor hogyan, illetve fel kell-e tüntetni valahol / valahogy a „saját termék” jelzőt?

Mivel a bértároló a szolgáltatását az ő tulajdonában, üzemeltetésében vagy kezelésében levő telephelyén nyújtja, ez a szolgáltatást igénybevevő szempontjából nem minősíthető saját telephelynek. Az 5/2015. NGM rendelet 3 § (1) bek. c) pont kimondja, hogy a belföldi forgalomban a – nem közvetlenül végfelhasználó részére történő - első adóköteles termékértékesítés tartozik a bejelentési kötelezettség hatálya alá. Ezért a tárolóhelyre történő saját termék, áru beszállítást és onnan kiszállítást nem kell bejelenteni, feltéve, hogy nem jár az első adóköteles értékesítéssel együtt. Ellenőrzés szempontjából a dokumentáció része lehet a szállítólevél, számla, de igazolhatja a szállítás célját a címzett, az átvevő, a feladó és  fuvarozó (szóbeli és/vagy írásbeli) nyilatkozata is.

Forrás: NAK EKÁER Tanácsadó szakértője

3. Hogyan dokumentáljuk, hogy a fuvarozás végfelhasználó részére történő értékesítést tartalmaz?

Ha a saját árut az általunk bérelt piacra, boltba szállítjuk, és végfelhasználó részére (lakosság) értékesítjük, nincs EKÁER bejelentési kötelezettség. Ellenőrzés során elég-e az, ha szállítólevélre ráírjuk, hogy „végfelhasználó részére történő saját értékesítés”?

Az 5/2015. NGM rendelet 3 § (1) bek. c) pontjában foglalt termékértékesítés nem áll fenn akkor, amikor a raktárból, telephelyről a vállalkozás saját tulajdonában, bérleményében levő kereskedelmi egységébe történik a kiszállítás, mivel a termékértékesítés körülményei nem ismertek (vevő személye, vásárolt áru fajtája, mennyisége). Tehát ekkor még a kereskedelmi egységben megjelenő vásároló személye nem ismert (lehet végfelhasználó vagy nem végfelhasználó), nem célszerű a kérdező által írt megfogalmazás. Az Art. 88. § (6a) bekezdése szerint az adóhatóság a nyilatkozattételre szólíthatja fel a fuvarozót a feladó és a címadatok közlése, a fuvarozott termékek megnevezése, mennyisége, a szállítóeszköz megnevezése, forgalmi rendszáma, a termék átvételének, kirakodásának címe, és az EKÁER-szám tekintetében. Az adóhatóság ezen jogszabályhely értelmében felszólíthatja a címzettet, az átvevőt, és a feladót is ezen adatok közlésére. Amennyiben ezek az adatok szerepelnek a szállítólevélen, illetve a fuvarozás célját szabatosan feltüntetik azon (pl. kiszállítás saját üzletbe), az az ellenőrzés során megkönnyíti a tényállás rögzítését.

Forrás: NAK EKÁER Tanácsadó szakértője

4. Bejelentés-köteles-e a szolgáltatás teljesítéséhez szükséges anyagok szállítása a beépítés helyszínére?

Fontos probléma a kertépítéssel foglalkozó cégek részére, hogy az általuk vállalt kertépítési szolgáltatások kivitelezéséhez szállított növényi és építési alapanyagok EKÁER-kötelezettségét hogyan kell értelmezni. Ők nem termékértékesítés céljából fuvaroznak, hanem a szolgáltatás teljesítéséhez szükséges anyagokat szállítják a beépítés helyszínére.

Ebben az esetben az Európai Unió más tagállamából Magyarország területére irányuló, termékbeszerzéstől eltérő egyéb célú behozatal valósul meg, amellyel járó közúti fuvarozás, - amennyiben az útdíjköteles járművel történik, - bejelentésköteles.  

Belföld-belföld viszonylatban, ha az adózó az anyagokat a megrendelő telephelyére, címére szállítja és ott felhasználja a szolgáltatásnyújtás részeként, az az Áfa tv. alapján szolgáltatásnyújtásnak minősül, és ebből következően nem keletkeztet bejelentési kötelezettséget. A fuvarozás kiegészítő dokumentumaként felmerülhet a megrendelés vagy szerződés, esetleg a feladó nyilatkozata, melyből kitűnik a fuvarozás célja.

A szerződésben, megrendelésben esetleg külön felsorolt eladott áruk fuvarozása azonban EKÁER-köteles lehet, amennyiben belföldi forgalomban nem közvetlenül végfelhasználó részére történik első adóköteles termékértékesítés, és a mentességi szabályok (5/2015. NGM rendelet 4. §) nem alkalmazhatóak.

Forrás: NAK EKÁER Tanácsadó szakértője

5. Lábon álló erdő kitermelése utáni elszállításhoz kapcsolódik-e bejelentési kötelezettség?

Lábon álló erdő, vagy kaszáló értékesítése során nem történik szállítás, a terméket az új tulajdonos tetszés szerinti időben termeli ki és szállítja el a területről, amire nincs az eladónak sem ráhatása, sem információja.

Meg kell különböztetni, hogy az elszállítandó termék kockázatosnak vagy nem kockázatosnak minősül az 51/2014. NGM rendelet alapján.

Kockázatos termék esetén a faanyag, kaszált anyag kitermelés utáni fuvarozása ugyan az új tulajdonos érdekkörében felmerülő tevékenység, azonban kockázatos termék esetén feladónak minősül a termékértékesítést megvalósító áfa-alany, és - ha az egyéb körülmények miatt a fuvarozási tevékenység EKÁER-köteles - a feladót terheli a bejelentés.

Ha a termék nem minősül kockázatosnak, akkor az EKÁER rendelet 3.§ (6) pont értelmében a címzett a közúti fuvarozással járó tevékenységet végző, ezért bejelentésre kötelezett szereplő.

Forrás: NAK EKÁER Tanácsadó szakértője

6. Mi történik, ha a vevő a feladó által bejelentett fuvarozási címtől eltérő címre fuvaroztatja a terméket?

Az értékesített, és az eladó telephelyét elhagyó áru további rendeltetésével kapcsolatban az eladónak semmilyen ráhatása nincs, de az áru közúti ellenőrzése során észlelt valótlan adat közlése miatt (pl. mégsem oda szállították, ahová a bejelentés történt) mégis őt büntethetik, ami erősen megkérdőjelezhető.

Ellenőrzés során a feladónak, a címzettnek, az átvevőnek, és a fuvarozónak is nyilatkozattételi kötelezettsége van az Art. 88. § (6a) bekezdés alapján. A feladó az általa a címzettől (vevőtől) ismert címet tudja nyilatkozni. Amennyiben a címzett, esetleg a fuvarozó ettől eltérő nyilatkozatot tesz, az adóhatóság az eset összes körülményeinek mérlegelésével hozza meg határozatát. A felek közötti szerződés módosításával - melyben az adatközlés rendjét szabályozzák -, valamint a polgári törvénykönyv károkozásra és kártérítésre vonatkozó szabályainak alkalmazásával valamelyest védekezni lehet a leírt eseménysor ellen.

Forrás: NAK EKÁER Tanácsadó szakértője

7. Ad-hoc adás-vétel, illetve az előzetes megállapodás vizsgálata

Az előzetes megállapodás nem minden esetben bizonyítható, például egy termesztő kertészet a saját telephelyén ad el árut a vevőnek. Van, amikor előre lehet tudni, hogy ki a vevő, de előfordul, hogy a vevő bejelentés nélkül érkezik, azonban mindkét esetben a vevő szállítja el az árut, mint saját terméket oda és olyan célra, amire akarja, erre az eladónak nincs ráhatása.

Belföld-belföld viszonylatban általánosan a feladó a bejelentés kötelezett, a 15/2015. (II.27.) NGM rendelet szerint a feladó a termékértékesítést megvalósító általános forgalmi adóalany.

A rendelet azonban 04.01-től egyértelművé teszi, hogy nem kockázatos termék esetén, ha a fuvart a vevő végzi vagy rendeli meg / szervezi le, akkor címzettként ő a kötelezett az EKÁER bejelentés megtételére.

Forrás: NAK EKÁER Tanácsadó szakértője

8. Termőföld mellől történő értékesítés mely eseteiben kötelező EKÁER bejelentést tenni?

A korábbi szabályozás szerint a feltételek fennállása esetén a termőföld mellől történő értékesítés során is kell EKÁER szám kivéve, ha lassú járművel és mezőgazdasági vontatóval (traktorral) történik a szállítás, mivel az nem útdíjköteles fuvareszköz. Hogyan változott ez az eset az új szabályozás szerint?

Amennyiben a terméket a földről raktárba, feldolgozóba közvetlenül szálíltják legfeljebb 20 km-es útszakaszon, lehetőség van útszakasz-mentességet igényelni, ami legfeljebb 1 éves időtartamra érvényes. Az igénylés feltételeit és eljárást az 5/2015. (II.27.) NGM rendelet 5.§-a írja le.

Forrás: NAK EKÁER Tanácsadó szakértője

9. Fuvarozással járó értékesítés kérdése

Amennyiben erdőgazdálkodótól szállítás nélkül, közbenső rakodón faanyagot vásárolok (ami a termék esetén első értékesítésnek számít), majd azt harmadik félnek tovább értékesítem, akkor kell-e bejelentés, tekintettel arra, hogy ez már ugyanannak a terméknek második értékesítése?

A szabályozás március 1. utáni módosítása az 5/2015. (II.27.) NGM rendeletben egyértelművé teszi, hogy több egymást követő értékesítés esetén a fuvarozással járó értékesítésre kell alkalmazni az EKÁER szabályait.

10. Konzerviparnak szállított csemege kukorica szállítás, 30-60 percenkéni fuvarfordulóval, éjszakai műszakokkal , EKÁER-köteles?

A szállított termény súlyát a gyárban mérlegelik.
Vagyis minden szállítmányt 3-szor kell jelenteni? Indulás, érkezés, pontos súly módosítása?

Amennyiben a terméket a földről raktárba, feldolgozóba közvetlenül szálíltják legfeljebb 20 km-es útszakaszon, lehetőség van útszakasz-mentességet igényelni, ami legfeljebb 1 éves időtartamra érvényes. Az igénylés feltételeit és eljárást az 5/2015. (II.27.) NGM rendelet 5.§-a írja le.

11. Ki a feladó abban az esetben, amikor az általunk értékesített árut tároljuk a vevő részére, melyet egy későbbi időpontban elszállíttat?

Az új rendelet 2015. április 1-től egyértelművé teszi, hogy ha a fuvart a vevő rendeli meg /szervezi, akkor címzettként ő a kötelezett.

Forrás: NAK EKÁER Tanácsadó szakértője

12. Növendék szarvasmarhát értékesítünk. A kamion körbejár, több termelőtől veszi meg az árút. Az általam értékesítendő árú tömege kb. 6000 kg. Előre semmilyen adatot nem tudok pontosan. Kinek kell EKAER számot kérni?

A kérdezőnek a saját termékértékesítése tekintetében kell EKÁER számot kérnie, aminek adatait saját hatáskörben ismeri, a forgalmi rendszám kivételével, amit a kamion megérkezésekor is meg tud adni / módosítani. A pontos bruttó tömeget a címzetthez érkezés bejelentése (az EKÁER szám lezárása) előtt még módosítani lehet, amiben legfeljebb 10% eltérés megengedett. Észrevételére meg kell jegyezni, hogy azért a feladó a bejelentésre kötelezett, mert a rendszer célja az áfa-fizetési fegyelem javítása, amit az áfa-fizetésre kötelezett termékértékesítőnél lehet elérni.

Forrás: NAK EKÁER Tanácsadó szakértője

13. A tenyésztojás beszállítása EKÁER köteles?

Lúd-tenyésztojást szállítunk keltetőüzembe, amely nem számít értékesítésnek, az értékesítés a kikelt naposcsibékkel valósul meg.
Kérdésünk az, hogy a tenyésztojás beszállítása EKÁER köteles-e, illetve a naposlibák vevőhöz szállítása EKÁER köteles-e.
ÁFA alanyok vagyunk. 3.5 tonna alatti a szállítójármű mind a tojás, mind a naposliba szállításakor.

Nincs bejelentési kötelezettség belföldi fuvarozás esetén, ha nem valósul meg ÁFA-köteles értékesítés. Így a tojások keltetőüzembe szállítása nem EKÁER-köteles.
Ha a vevőhöz nem útdíjköteles járművel szállítják a naposllibákat, akkor ez a szállítás sem EKÁER-köteles.

Forrás: NAK EKÁER Tanácsadó szakértője

14. Címzetti bejelentés kérdése. A fuvaroztatást végző köteles az EKÁER bejelentésre?

Cégünk sertés felvásárlással foglalkozik. Tenyésztőktől vásárolunk fel hízókat, mely felvásárlásokat mi szervezzük. Az elszámolás hasított nettó súlyban, vágást követően történik mind a cégünk és a tenyésztő között, mind a vágóhíd és cégünk között. Az általunk felvásárolt sertéseket a vágóhíd részére értékesítjük. A fuvareszközt a vágóhíd biztosítja, a fuvart a vágóhíd szervezi, az állatok szállítása közvetlenül a tenyésztőtől a vágóhídra történik.
Az eddigi gyakorlat szerint az EKÁER bejelentést a tenyésztő tette meg. A kérdésünk az lenne, hogy ez a gyakorlat helyes-e?

2015. március 31-ig érvényes szabályozás: az 5/2015. NGM rendelet 3.§ (3) bekezdés szerint, "ha a terméket egymást követően többször értékesítik úgy, hogy azt csak egy alkalommal fuvarozzák el közúton, a bejelentést arra a termékértékesítésre kell alkalmazni, amely során a terméket elfuvarozzák. Amennyiben a terméket olyan adózó fuvarozza vagy fuvaroztatja el, aki (amely) ezen értékesítések láncolatában címzett és egyúttal feladó, úgy kell tekinteni, mint aki (amely) a termék fuvarozását vagy fuvaroztatását feladóként végzi."
Önökre ebben az esetben igaz, hogy egyben címzett és feladó, ugyanakkor nem Önök szervezik a fuvart. A vágóhídra igaz, hogy fuvaroztat, azonban csak címzetti minőségben. Így az idézett bekezdés második mondatának feltétele sem Önökre, sem a vágóhídra nem igaz, tehát csak a termelő lehet feladói minőségben.
2015. április 1-től azonban változik a szabályozás: ha a nem kockázatos terméket a címzett fuvarozza vagy fuvaroztatja, a bejelentési kötelezettség a címzettet terheli. A Rendelet 3.§ (3) szerinti esetben azt a címzettet terheli a bejelentési kötelezettség, aki (amely) a terméket elfuvarozza vagy elfuvaroztatja. Így április 1-től a vágóhíd lesz a bejelentésre kötelezett.

Forrás: NAK EKÁER Tanácsadó szakértője